Vroom

Pár csapat részvételével Aragónban tesztelt ma a World Superbike mezőnye. A csonka csapat élén Tom Sykes végzett, de a Lascorz második helye is bizonyítja, hogy az idei Kawasaki modell bizony versenyképes. A brit Checa tavalyi versenyben futott legjobb idejénél (1'58 "862) is jobbat ment.

Az Apriliák némileg elmaradtak - Biaggi egy, a lábadozó Laverty két másodperccel volt lassabb, mindkét gyári BMW becsúszott eléjük a sorban. A Pedercini csapat egészítette még ki a sort, ám Leandro Mercado ideje egyáltalán nem mérvadó, hiszen egy komoly sérülés után most ült újra motorra, az amúgy is kezdő versenyző.

1. Sykes (Kawasaki) 1'58 "4 (55)
2. Lascorz (Kawasaki) 1'58 "9 (74)
3. Haslam (BMW) 1'59 "2 (48)
4. Melandri (BMW) 1'59 "3 (80)
5. Biaggi (Aprilia) 1'59 "5 (60)
6. Laverty (Aprilia) 2'00 "4 (40)
7. Mercado (Kawasaki) 2'02 "5

Hamarabb abbahagyta a munkát a Gresini CRT motorját tesztelő brigád Imolában, mint szerették volna. A pénteken kezdődött munka után tegnap további 30 kört sikerült megtenniük, ám kiderült, hogy a frissen elkészült váz a pálya néhány pontján leér az aszfaltra, így módosításokat kell eszközölniük rajta.

Michele Pirro 1'51-es körökre volt képes, ami kisebb javulás, de még mindig legalább három másodperces elmaradást jelent a Superbike mezőnyhöz képest. Nagy kérdés, hogy mindez mire lesz elég a MotoGP mezőnyében, a csapat abban reménykedik, hogy az élhez képest 5 másodpercen belül tudnak majd lenni.

További hír a Gresini háza tájáról, hogy hosszas huzavona után végre megerősítették Gino Rea helyét. A brit versenyzőt az indonéz Federal Oil szponzorálja majd idén, továbbá az ukrán Crimea Grand Prix pályája is támogatja. A csapat két motorja a középső kategóriában sem lesz egyforma: a korábban már véglegesített Wilairot gépét a thai illetőségű AP Honda festése díszíti majd.

FRISSÍTÉS: Kép is érkezett már Rea motorjáról.

Elena Myers történelmet írt, mikor tegnap megnyerte a Supersport második futamát Daytonában. A mostantól Ms. Daytonaként emlegetett ifjú hölgy az első versenyben még csak az ötödik lett, a másodikban azonban visszavágott. Kemény csatát folytatott egy négyes boly tagjaként és az utolsó kanyarban szerezte meg a vezető helyet.

Elenának nem ez az első sikere a szériában, hiszen 2010-ben már nyerni tudott az Infineon Racewayen, de kétségkívül sokkal patinásabb a mostani arany. A motorosvilág mégis akkor figyelt fel rá leginkább, mikor tavaly felülhetett egy gyors próba erejéig Alvaro Bautista Suzukijára Indianapolisban. Ilyen eredmény után talán egy szabadkártyás szereplésre is lehetőséget kap valamelyik világbajnokságban.

Daytonában egyébiránt a Superbike első futamát Josh Hayes, a másodikat pedig Blake Young nyerte. A 200 mérföldesen pedig Joey Pascarella diadalmaskodott.

Nicsak, kik kapták meg a belépőkártyáikat?

Aprilia: az a márka, amely hosszú évekig kikerülhetetlen volt a felzárkóztató géposztályokban, vagyis a 250-ben és a 125-ben. A motor, amellyel majd mindenki ment legalább egyszer a karrierje során.

A királykategóriában nem sikerült annyira maradandót alkotni, de például a Superbike-ban igen. Max Biaggi, mint a márka egyik nagykövete ráadásul korábban három másik címet is nyert velük 250-ben.

Nem minden róla szól azonban, sokan mások is részesei voltak a sikersorozatnak. Íme egy video, mely hat percben próbálja meg összegyűjteni azokat a neveket, amelyek az Aprilia Racing történelmének masszív részesei. Nem emelünk ki senkit, a képek magukért beszélnek.

Egy múlt heti sajtótájékoztató kapcsán megszólalt Hendrik von Kuenheim, a BMW Motorrad elnöke, aki a versenysportokra is kitért mondandójában. Elképzelhetőnek tartja, hogy a bajor márka a MotoGP-ben képviseltesse magát a közeljövőben.

Jelenleg azonban a Superbike Világbajnokság van porondon, előbb ott akarnak érvényesülni. Ha azonban megszerzik a hőn áhított bajnoki címet, komolyan elgondolkodnak majd a másik sorozat meghódításán is.

A Forward Racing révén tulajdonképp már idén is jelen lesznek a királykategóriában is, persze a CRT megoldás messze van attól, hogy a gyári prototípusokkal felvegye a versenyt. Ráadásul ez nem is a saját projektjük, így amellett hogy némileg támogatják, ők is kíváncsian figyelik majd a privát alakulat eredményeit.

A nyilatkozat egyébként pár nappal azután jött, hogy komolyan felmerült a pletyka, hogy esetleg az Audi venné meg az eladósorba került Ducatit. A német cégek soha véget nem érő rivalizálása tehát lehet, hogy a MotoGP szegmensében folytatódik, mindez csupán pénz kérdése. Az biztos, hogy a Dorna csak örülne a dolognak, hiszen a Suzuki kiválásával idén már csak három márka van jelen a sorozatban hivatalos formában.

Ami nem sikerült az MZ-vel, az most valóra válik az Ioda Racingnél. Jonas Folger pár hete került kényszerűen tesztversenyző státuszba, most végül a német helyett egy olasz Moto3 csapatnál talált otthonra, ahol ténylegesen versenyezhet is, nem csak a kispadon kell ülnie (és várnia).

Kapcsolódó hír, hogy a Team Italia (Romano Fenati és Alessandro Tonucci) mégsem fogja használni az Ioda által fejlesztett Moto3-as gépét és inkább FTR/Honda megoldásra váltanak. Az ok állítólag a megbízhatatlanság, ami Folger szempontjából nem a legjobb hír, de legalább lesz kihívás az idei szezonban az ifjú németnek.

Végre pályára gurult az utolsó CRT motor is Imolában, persze csak ha a titkos privát teszteket nem számoljuk. A Gresini FTR/Honda megoldását ugyanis már próbálgatták korábban is, igaz utána el is vonultak még egy kicsit dolgozni az olasz csapatnál.

Michele Pirro 20 kört tett meg, melyek közül 1'52 körüli volt a legjobb. Összehasonlításképp a legutóbbi Superbike futamhoz tudjuk viszonyítani, négy másodperccel marad el a legjobb versenyben futott körtől és öttel a Superpole-tól.

Ez talán soknak tűnik, de a gárda egyelőre nem a gyorsaságra ment rá, hanem minél többet szerettek volna körözni. Az igazi próba úgyis a hamarosan esedékes IRTA teszt lesz Jerezben március végén, hiszen ott már a Bridgestone abroncsait kell majd használniuk, ami minden bizonnyal további fejtörést okoz majd.

Úgy tűnik még mindig nem lett vége annak a kálváriasorozatnak, melynek főszereplői közt ott van Troy Bayliss, a Liberty Racing, Brett McCormick és Raffaele de Rosa. Természetesen, mint minden jól megírt forgatókönyvben, itt is vannak nyertesek és vesztesek, az élet által írt változat azonban jobban kedveli a drámát.

Ha csak a lényegre akarunk koncentrálni, akkor Frederico Sandi elveszítette az állását, de ne szaladjunk ilyen gyorsan a dolgok elébe, nézzük át hogyan is jutottunk idáig.

Minden azzal kezdődött, hogy Bayliss visszatéréséről kezdett cikkezni a sajtó, ám az ausztrál motoros valószínűleg valamin besértődött, vagy a Ducati tett keresztbe (ezt megtudni már nem fogjuk, vagy nem most), de a lényeg, hogy a dolog kútba esett.

Kiderült, hogy a Liberty Racing biztosított volna gépet a háromszoros bajnok pár futamra szóló örömmotorozásához. Mivel azonban az ülés üresen maradt, úgy döntöttek, hogy hasznosítják azt, és felhozták a STK 1000-ből a frissen leszerződtetett Brett McCormickot. Erre a másik felszabadult helyre ült volna fel Raffale De Rosa, aki úgy került képbe, hogy mindössze egy versenyhétvége után szakított csapatával. 

A feltételes mód már sokat sejtet és ezzel el is érkeztünk a hír lényegi részéhez. Nem lesz hová ülnie az olasznak, ugyanis a Liberty Racing bejelentette, hogy mégsem indulnak a Superstock 1000-ben az idén, annak ellenére, hogy 24 órája még bizakodóan nyilatkoztak a dologról McCormick feljebb lépése kapcsán.

A csapatnak szerződtetett versenyzője is volt, a kanadai tehetség mellett Frederico Sandi volt az, aki a Panigalét terelgette volna a bajnokságban - ő most úgy tűnik állás nélkül marad (kb. ennyit érnek az élő szerződések). A versenyző egyébiránt Giovanni Sandi fia, aki az Apriliát és Biaggit hagyta ott nemrég, többek közt épp azért, mert a "gyerek" nem kapott egy RSV4-est, hogy azzal indulhasson a WSBK-ban.

A történet másik nagy vesztese egyértelműen Raffale De Rosa, aki szintén munka nélkül maradt. Talán csak Anthony West kálváriája tesz túl ezen a kavarodáson, aminek azért végül jó vége lett (egyelőre).

Az pedig elgondolkodtató, hogy a Liberty Racing kihagy egy ilyen lehetőséget, hogy a Panigaléval mehessen már az idén, a hivatalos WSBK debütálás előtt, pedig már tesztelték is a motort Ausztráliában. Vagy netán pont ez lenne a gond? Nem akarják bevállalni az úttörő szerepet? Netán nem olyan jó a vas, mint amilyennek mondják? Nemrég Checa is azt nyilatkozta, hogy nem ment még az új modellel, és nem is tervezi. Kezdődhetnek az összeesküvés elméletek....

Jorge Lorenzo, 2010 világbajnoka habzsolja az életet: tegnap még motokrossz kalandokról számoltunk be, ma egy GP2 teszt esett be az ablakon. A spanyol motoros az Addax Team vendége volt Valenciában.

Több is volt, mint egyszerű vendég, ugyanis vezette a versenyautót. A motoros világban nem ritka, hogy néhanapján átruccannak a négykerekűekhez, sőt, John Surtees motoron és Formula-1-ben is világbajnok volt. 

A GP2 már nincs nagyon messze az F1-től, egy ilyennel 332 km/h-ás végsebességet lehet elérni. Hogy Lorenzo járt-e ilyen "magasságokban", nem tudni, hiszen eredményekről, köridőkről nem szól a hír - valószínűleg pusztán önfeledt kikapcsolódásról van szó. Egyelőre nem érdemes kombinálni, mint annak idején Rossi és a Ferrari esetében: a spanyol egész biztosan a kétkerekűekkel marad még jó pár szezonon át.

FRISSÍTÉS: Az utózöngék alapján Lorenzo 1'24.9-es körre volt képes. Ez ugyan elmarad a 2007-ben futott GP2 pole időtől (1'19.312), de a korábban ebben a kategóriában induló Javi Villához képest - aki segített belőni az autót - egy másodpercen belül volt.